2011. október 28., péntek
Nem adtam ám fel
A képek is készülnek rendesen csak annyira el voltam havazva hogy nem töltöttem fel semmit. Az elkövetkező pár napban várhatóan meg jobban elleszek úszva, de azzal karpotlom majd mind az öt Olvasót hogy hozok egy csomó képet parizsrol. Ok?Addig is salut! (asszem így kell írni)
2011. október 25., kedd
bokeh
a tegnapi feladat pontos meghatározása itt olvasható: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bokeh
nekem az istennek nem sikerült megugranom ezt a lécet, pedig segítséget is kértem. nagyon sajnálom, remélem a négy nap alatt míg az Adrival együtt leszünk ezt is megtanulom.
addig is még egy narancssárga kép, ami legkevésbé van berázva, és egy háziállat aki annyira fázik, hogy minden kockázatot vállalva felfeküdt az akvárium tetejére.
nekem az istennek nem sikerült megugranom ezt a lécet, pedig segítséget is kértem. nagyon sajnálom, remélem a négy nap alatt míg az Adrival együtt leszünk ezt is megtanulom.
addig is még egy narancssárga kép, ami legkevésbé van berázva, és egy háziállat aki annyira fázik, hogy minden kockázatot vállalva felfeküdt az akvárium tetejére.
2011. október 23., vasárnap
2011. október 21., péntek
technology
Tegnap a szakadó esőre való tekintettel elmaradt a hosszú expós fényképezés, remélhetőleg ma este tudom pótolni.
A mai téma első blikkre egyszerűnek tűnt, mert a két kedvenc (mosó és mosogató gép) mindig kéznél van. Aztán reggel úgy döntöttem, hogy megmutatom A kedvencet, akit kb. másfél éve imádok titkon, és kb egy hete nyíltan (Laci megkérdezte, hogy ha autót veszünk majd az milyen legyen, és milyen extra elképzeléseim vannak). Szóval, én magam is alig hiszem el, hogy igaz de imádom az AUTOMATA VÁLTÓT! A másik kedvenc a kép bal alsó sarkában világít, az ő imádata időszakos (októbertől áprilisig tart általában), de akkor nagyon intenzív mert egy meleg ülésnél jobbat nem tudok elképzelni a fagyos téli reggeleken a kocsiban.
A mai téma első blikkre egyszerűnek tűnt, mert a két kedvenc (mosó és mosogató gép) mindig kéznél van. Aztán reggel úgy döntöttem, hogy megmutatom A kedvencet, akit kb. másfél éve imádok titkon, és kb egy hete nyíltan (Laci megkérdezte, hogy ha autót veszünk majd az milyen legyen, és milyen extra elképzeléseim vannak). Szóval, én magam is alig hiszem el, hogy igaz de imádom az AUTOMATA VÁLTÓT! A másik kedvenc a kép bal alsó sarkában világít, az ő imádata időszakos (októbertől áprilisig tart általában), de akkor nagyon intenzív mert egy meleg ülésnél jobbat nem tudok elképzelni a fagyos téli reggeleken a kocsiban.
2011. október 19., szerda
2011. október 17., hétfő
sunset/naplemente
ahogy haladok előre a feladatokban jövök rá hogyan is kéne csinálni az egészet. például úgy, hogy mindenhová vinni kéne a gépemet, mert a pillanat megismételhetetlen. szombaton az autópályán hazafelé jövet Szegedről gyönyörű naplementét fotóztam a telefonommal, tegnap amikor ez a feladat lett volna akkor még véletlen sem sikerült elkapnunk a napot (pedig nagyon igyekeztünk). annyi engedményt adtam magamnak menet közben, hogy ha az adott napon nem sikerül megcsinálni a képet akkor másnap újra próbálkozhatom, ma délután a városligetben van randim úgyhogy újra nekifutok, addig is íme a szombati naplemente.
2011. október 15., szombat
childhood memory / gyerekkori emlék
Ide már napok óta volt egy ötletem, de az élet felülírta azt. Az egyik partnercégünk repi ajándéka ez a retro design-os toll aminek a testvérét az egyik tulajdonosunknál láttam hetekkel/hónapokkal ezelőtt, de megszerezni nem tudtam. Aztán tegnap amikor bementem ott várt a sajátom a klaviatúrámra illesztve, gondolom járt náluk és aranyosan hozott nekem egyet. ÚÚÚÚgy örültem neki!
Emlékszem, ezeket mindig apu egyik madarász barátjától kaptuk, aki az akkori ICO tollgyárban dolgozott. Szinte mindenkinek sötét vagy világoskék színű volt, az volt az igazán menő amikor az ember egy piros, sárga, bordó vagy zöld színűt szerzett.
2011. október 13., csütörtök
2011. október 12., szerda
2011. október 10., hétfő
clouds/felhők
őszinte leszek, itt van egy kis csalás. pénteken kellett felhőt fényképezni, de a budapesti időjárás ezt nem tette lehetővé, egész nap egy nagy feketeség ücsörgött felettünk. a tisztesség kedvéért csináltam egy képet, de inkább nem mutatom meg.
Berlin felett az ég szombaton:
A lenti további bejegyzések gomb után jön még kép
2011. október 6., csütörtök
2011. október 5., szerda
2011. október 4., kedd
30 nap 30 fénykép
Az egyik kedvenc amatőr fotósom egy amerikai anyuka, aki hobby szinten kezdett el fotózni kb öt évvel ezelőtt. Én kb. négy éve kisérem figyelemmel a munkáját, végigcsinált egy 365 napos sorozatot, aztán egy kicsit eltűnt a nyilvánosság elől. Idén újra publikálja a fotóit és megint belekezdett a 365 nap 365 fénykép sorozatba. Ezzel párhuzamosan pár hete elindított egy 30 napos sorozatot is, ez annyiban különbözik a minden nap egy fotótól, hogy meghatározott témában kell fényképeket készíteni az adott napon.
Annyira megtetszett az ötlet, hogy hetek óta azon gondolkodom én végig tudom-e vajon csinálni. Írtam neki egy e-mail-t amiben jeleztem, hogy én is szeretném megcsinálni a sorozatot, és bízom benne hogy nem gond de nem válaszolt. Ez egy kicsit elvette a kedvem, aztán úgy döntöttem, hogy nem foglalkozom vele, én megtettem ami tőlem telt. (később rájöttem hogy ezt bárki csinálhatja csak csatlakoznia kell a csoporthoz)
Múlt héten kinyomtattam a feladat listát, ami napokat hányódott a kocsi csomagtartójában, aztán az étkező asztalon, végül a kidobásra váró borítékok közül halásztam elő, de sehogy sem akaródzott nekifogni. Nem tudtam eldönteni, hogy azért mert lusta vagyok, azért mert fogalmam sincs mit csináljak a képekkel, vagy azért mert nincsenek használható ötleteim. Ma reggel egy hirtelen ötlettől vezérelve regisztráltam ezt a blogot, így van hová tenni a képeket és abban bízom hogy a nyilvánosság ereje nyomást gyakorol rám, és nem adom fel. Mondjuk az egész elméletem egy nagy hülyeség, senki nem tudja hogy ez itt van, így nincs is aki nyomást gyakoroljon. Egy dolgot ünnepélyesen megígérek magamnak: ha eljutok a feléig akkor közkincsé teszem a linket.
Íme a feladatok:
Holnap reggel kezdődik!
Annyira megtetszett az ötlet, hogy hetek óta azon gondolkodom én végig tudom-e vajon csinálni. Írtam neki egy e-mail-t amiben jeleztem, hogy én is szeretném megcsinálni a sorozatot, és bízom benne hogy nem gond de nem válaszolt. Ez egy kicsit elvette a kedvem, aztán úgy döntöttem, hogy nem foglalkozom vele, én megtettem ami tőlem telt. (később rájöttem hogy ezt bárki csinálhatja csak csatlakoznia kell a csoporthoz)
Múlt héten kinyomtattam a feladat listát, ami napokat hányódott a kocsi csomagtartójában, aztán az étkező asztalon, végül a kidobásra váró borítékok közül halásztam elő, de sehogy sem akaródzott nekifogni. Nem tudtam eldönteni, hogy azért mert lusta vagyok, azért mert fogalmam sincs mit csináljak a képekkel, vagy azért mert nincsenek használható ötleteim. Ma reggel egy hirtelen ötlettől vezérelve regisztráltam ezt a blogot, így van hová tenni a képeket és abban bízom hogy a nyilvánosság ereje nyomást gyakorol rám, és nem adom fel. Mondjuk az egész elméletem egy nagy hülyeség, senki nem tudja hogy ez itt van, így nincs is aki nyomást gyakoroljon. Egy dolgot ünnepélyesen megígérek magamnak: ha eljutok a feléig akkor közkincsé teszem a linket.
Íme a feladatok:
Holnap reggel kezdődik!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






